2019. január 1-jén hatályba lépett a 2018. évi. CXVI törvénnyel megállapított Munka Törvénykönyve-módosítás. A változások – többek között – az alábbi főbb területeket érintik:
1. Munkanap, munkahét
Változik a munkanap és a munkahét fogalma, a korábbi szabályozás szerint a munkáltató határozhatta meg az adott megszakítás nélküli 24 vagy 168 órát, ha az nem esett egybe a naptárban meghatározottakkal. Az új szabályozás viszont megszakítás nélküli időszakban határozza meg a munkanapot illetve munkahetet, ha a munkarend alapján a beosztás szerinti napi munkaidő kezdete és befejezése nem azonos naptári napra is beosztható.
2. Munkaidőkeret
A jogszabály a munkaidőkeret maximális tartamát felemeli 36 hónapra kollektív szerződés rendelkezése esetén, ha azt objektív vagy műszaki vagy munkaszervezéssel kapcsolatos okok indokolják. Ugyanakkor, ha ezt objektív vagy műszaki vagy munkaszervezéssel kapcsolatos okok indokolják – kollektív szerződés rendelkezése szerint – tizenkét hónap átlagában kell figyelembe venni a heti munkaidőt a rendkívüli munkavégzéssel együtt, amely így sem haladhatja meg a heti 48 órát.
3. Munkaidő-beosztás
Változtak a munkaidő-beosztás szabályai is, 2019. január 1-jétől egyenlőtlen a munkaidő-beosztás akkor is, ha a munkáltató a napi munkaidőtől való eltérésen túl a heti pihenőnapot vagy a heti pihenőidőt eltérően osztja be. A munkaidőt továbbra is egy hétre előre kell beosztani, de 168 órával a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetét megelőzően kell közölni (korábban ez a határidő hét nap volt). A már közölt munkaidő-beosztást a munkáltató, ha gazdálkodásában vagy működésében előre nem látható körülmény merül fel, legalább 96 órával korábban módosíthatja (ez a határidő korábban négy nap volt). Újdonság, hogy a munkavállaló írásbeli kérésére e 96 órás határidőn belül is lehet a munkaidő-beosztást módosítani. Korábban a felek – ugyan jogszabályi rendelkezés nem szólt róla – a gyakorlat alapján adott esetben közös megegyezéssel módosították a munkaidő-beosztást, most már a jogszabály kifejezett lehetőséget is biztosít erre.
4. Heti pihenőnap
A megszakítás nélküli, a többműszakos és idényjellegű tevékenység keretében foglalkoztatott munkavállalók számára a jogszabály immáron előírja havi egy heti pihenőnap kötelező beosztását.
5. Rendkívüli munkavégzés
A Munka Törvénykönyvének legvitatottabb módosítása a rendkívüli munka maximális mértékének emelése. A rendkívüli munka éves mértéke maradt 250 óra, kollektív szerződés esetén 300 óra, azonban a munkavállaló és a munkáltató megállapodása alapján ezek mértéke további 150 illetve 100 órával emelkedhet (önként vállalt túlmunka). E megállapodást a munkavállaló természetesen felmondhatja, azonban csupán a naptári év végére.
A módosítás alapvető célja a gazdasági trendeknek köszönhetően felmerült, a rugalmasabb munkaszervezési illetve munkaidő-szervezési igényeknek való megfelelés. Ezen kívül a jogalkotó kiemelt szerepet kíván adni a munkaviszonyban közvetlenül érintett felek, azaz a munkavállaló és munkáltató megállapodásának. Az ilyen megállapodások ideális esetben egyensúlyi helyzetet feltételeznek a felek között, azonban a gyakorlat alapján, különösen a munkajogviszony alá- és fölérendeltségi természetét figyelembe véve tapasztalható, hogy a munkavállalói beleegyezés munkáltatói nyomás eredménye lehet. Azt is meg kell azonban jegyeznünk, hogy egyes munkavállalók akár pozitívan is értékelhetik a többlet túlóra teljesítésének lehetőségét.
