A koronavírus világjárvány okozta gazdasági folyamatok számos munkáltató és munkavállaló helyzetét kedvezőtlenül érintik. A jelen tájékoztatóban összefoglaljuk azokat a mai nappal elérhető kedvezményeket, támogatási formákat, amelyek a munkaviszonnyal szoros összefüggésben állnak.
A) Csökkentett munkaidős foglalkoztatást segítő bértámogatás
A bértámogatásra vonatkozó 105/2020 (IV.10.) Korm. rend. 2020. április 16-án lépett hatályba, majd röviddel ezt követően módosításra is került, amely révén 2020. április 29. óta a bértámogatás szélesebb körben, a kezdeti szabályoknál sokkal kedvezőbb feltételekkel elérhetővé vált. Mindazonáltal a bértámogatásnak a módosításokat követően is sok részletszabálya van, amelyek teljes körű ismertetése meghaladná jelen cikk kereteit, ezért ezúton a támogatás főbb feltételeit foglaljuk össze.
A bértámogatás lényege, hogy amennyiben a munkavállaló munkaideje a veszélyhelyzet kihirdetését követően, a veszélyhelyzettel összefüggő okból csökkentésre kerül, abban az esetben a csökkentés miatt kieső munkaidőre eső arányos alapbér összegének 70%-át, de legfeljebb havi 112.418,- Ft-ot 3 hónapon keresztül az állam fizet meg bértámogatásként a munkavállaló részére.
A munkaidő csökkentés révén az új munkaidőnek a korábbi munkaidő 25-85%-a közé kell esnie. Azaz, egy korábban napi 8 órában foglalkoztatott munkavállaló esetén a csökkentett munkaidő minimum 2 óra, maximum 6,8 óra lehet ahhoz, hogy a bértámogatás feltételeinek megfeleljen.
A munkaidő csökkentés mértékének meghatározása során érdemes arra is figyelemmel lenni, hogy a csökkentett munkaidő meghaladja-e a korábbi munkaidő felét vagy sem. Amennyiben ugyanis, az új munkaidő a korábbi munkaidő felénél magasabb, abban az esetben a feleknek ún. egyéni fejlesztési időben is meg kell állapodniuk, amelyre a munkavállalót szintén bér illeti meg, munkavégzési kötelezettség azonban nem terheli. Az egyéni fejlesztési időre járó bért a munkáltató kötelezettsége megfizetni. A bér mértékét a kormányrendelet nem szabályozza, azonban a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat értelmezése szerint az egyéni fejlesztési időre fizetendő bérnek olyan mértékűnek kell lennie, amellyel a munkavállalónak teljesített kifizetés a bértámogatást és a munkavégzésért fizetendő bért is beszámítva eléri a korábbi alapbér összegét.
Az egyéni fejlesztési időnek a kieső munkaidő 30%-át kell kitennie.
Tekintettel arra, hogy az egyéni fejlesztési idő egy eddig ismeretlen, sajátos munkajogi kategória, ezért annak ismérveit a kormányrendeletnek kellene szabályoznia. Sajnos a kormányrendelet e részletszabályokat nem tartalmazza.
Az egyéni fejlesztési idő sajátos jellege abban áll, hogy nem minősül munkaidőnek, azonban a munkaidő egyes jegyeit hordozza. Jogszabályi rendelkezés hiányában bizonytalan, hogy a munkavállaló pontosan hogyan és milyen fejlesztést köteles végezni, és, hogy e körben a munkáltatónak van-e és milyen terjedelemben kötelezettsége, utasítási, ellenőrzési és beosztási joga.
A támogatás további feltétele, hogy a munkáltató a támogatásban részesülő munkavállaló munkaviszonyát a támogatás időtartama alatt és azt követő egy hónap során nem szünteti meg.
Amennyiben a felek a bértámogatás feltételeit megszegik, a munkáltató köteles a támogatást visszafizetni.
Szintén érdemes tisztában lenni azzal, hogy a támogatást elutasító határozattal szemben semmilyen módon nincs helye jogorvoslatnak. Nem lehetséges se fellebbezést, se bírósági felülvizsgálatot kezdeményezni vele szemben. Elutasítás esetén ugyanazon munkavállaló kapcsán még egyszer lehet megpróbálni benyújtani a kérelmet.
A támogatási kérelem benyújtása előtt pedig érdemes előre átgondolnia a munkáltatónak, hogy melyik telephelye vonatkozásában és mely munkavállalókra kívánja igénybe venni. A kérelmet ugyanis több telephellyel rendelkező munkáltató egy telephely kapcsán nyújthatja be, és ha több munkavállalóra vonatkozóan is igényel támogatást, akkor azt együttesen kell benyújtani.
B) SZÉP kártya
A 140/2020 (IV.21.) Korm. rendelet értelmében a SZÉP Kártya formájában adható béren kívüli juttatások maximális éves összeghatára a 2020. év vonatkozásában felemelésre került a következőek szerint:
a) szálláshely alszáma: legfeljebb 400.000,- Ft (korábban 225.000,- Ft);
b) vendéglátás alszámla: legfeljebb 265.000,- Ft (korábban 150.000,- Ft);
c) szabadidő alszámla: legfeljebb 135.000,- Ft (korábban 75.000,- Ft
Ezen kívül további kedvezmény a munkáltatók részére, hogy a SZÉP kártyára történő azon utalások után nem kell megfizetni a szociális hozzájárulási adót, amelyek 2020. április 22. és 2020. június 30. napja között kerülnek a számlán jóváírásra.
C) Fizetés nélküli szabadság
A 140/2020 (IV. 21.) Korm. rendelet változást hozott a biztosítási jogviszony szünetelése és a fizetés nélküli szabadság tekintetében. A fizetés nélküli szabadság alatt nem szünetel a munkavállaló biztosítási jogviszonya akkor, ha a fizetés nélküli szabadságra a veszélyhelyzetből kifolyólag kerül sor. A munkáltatóknak azonban figyelemmel kell lenniük arra, hogy ez esetben az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetése a kormányrendelet értelmében a munkáltató kötelezettsége.
