A COVID-19 világjárvány kapcsán a magyar kormány továbbra sem tette általánosan kötelezővé a munkahelyeken való munkavégzéshez a védőoltások felvételét.
Ehelyett a vállalkozások kezébe adja az arról való döntés lehetőségét, hogy munkáltatóként a munkavégzéshez feltételéül szabják-e a munkavállalók számára a COVID-oltás beadását (hasonló rendelkezések érvényesek az állami és az önkormányzati intézményeknél foglalkoztatottakra is).
Az oltás felvétele igazolható a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány (vagyis a személyi igazolvány, a kártya formátumú jogosítvány és az útlevél), ill. az uniós digitális COVID-igazolvány vagy a magyar hatóságok által kiállított védettségi igazolvány egyidejű bemutatásával.
A védőoltás beadását a munkáltató a munkavégzés feltételeként állapíthatja meg azok számára, akik 2021. november 1. napjáig nem vették fel a Magyarországon elismert COVID-oltások egyikét, és ezzel egyidejűleg köteles a védőoltás felvételének a határidejét is meghatározni. A határidő meghatározásához támpontként szolgál, hogy az egydózisú védőoltás esetén a védőoltás, míg a kétdózisú védőoltás esetén a védőoltás első dózisa felvételére legalább 45 napos határidőt kell tűzni.
Mindezekről köteles a munkáltató tájékoztatni a munkavállalókat e-mailben vagy papír alapon.
Továbbá a munkáltató köteles egyúttal arról is értesíteni a munkavállalót, hogy amennyiben az oltást elmulasztja felvenni, akkor a munkáltató egyoldalúan fizetés nélküli szabadságot rendelhet el az oltás felvételére elrendelt határidő eredménytelen elteltével.
A COVID-oltás felvételére nem kötelezhető és az oltást felvett munkavállalókkal egy tekintet alá esik az a munkavállaló, akinek a védőoltás felvétele egészségügyi indokból ellenjavallt megfelelő szakorvosi igazolás alapján.
Ha a fizetés nélküli szabadságot elrendelték, illetve annak időtartama alatt sem pótolta a munkavállaló a COVID-oltást, akkor a fizetés nélküli szabadság elrendelésétől számított egy év elteltével a munkáltató dönthet úgy, hogy a foglalkozatott jogviszonyát azonnali hatályú felmondással megszünteti. Ilyen esetben a megszüntetés okáról és jogkövetkezményeiről a munkavállalót természetesen haladéktalanul tájékoztatni kell.
Mindezek mellett a vonatkozó kormányrendelet adatvédelmi aggályokat is eloszlat azzal, hogy a munkáltató számára megteremti az oltással kapcsolatos személyes (egészségügyi szenzitív) adatok – szükséges és arányos mértékében való – kezelésének jogalapját a magyar kormány által elrendelt veszélyhelyzet megszűnéséig.
