A jelenlegi járványügyi helyzetben gyakran merül fel a kérdés: Ha a szerződést a koronavírus miatt kialakult helyzet következtében nem tudjuk teljesíteni, úgy hivatkozhatunk-e arra annak érdekében, hogy mentesüljünk a szerződésszegésért való felelősség alól? A kérdésre az alábbiakban adjuk meg a választ:
1. Mikor mentesülünk a szerződésszegés következményei alól?
Amennyiben az adott szerződésre a magyar jogot kell alkalmazni, úgy a szerződés nem vagy nem megfelelő teljesítése a Polgári Törvénykönyv alapján szerződésszegésnek minősül.
Ha a szerződésszegésért felelünk, úgy kötelesek vagyunk a másik félnek okozott kárt megtéríteni, kivéve, ha az ún. kimentési klauzula alapján a felelősség alól mentesülünk.
A kimentési klauzula a mentesülésünkhöz három együttes feltétel meglétét kívánja meg:
a) a károkozó körülmény az ún. ellenőrzési körünkön kívül merüljön fel,
b) a károkozó körülményt a szerződéskötés idején – objektív mércével mérve – nem láthattuk előre, és
c) ne legyen elvárható, hogy a szerződés teljesítését akadályozó körülményt elkerüljük, vagy annak következményeit elhárítsuk.
E kimentési feltételek fennállását nekünk kell bizonyítani, ami pedig e feltételek értelmezését illeti:
A tudomány és a technika jelen állása szerint teljesen egyértelmű, hogy a koronavírus kialakulásáért és elterjedéséért szerződő félként nem tartozunk felelőséggel.
A koronavírus járványt és annak következményeit a múltban kötött szerződések esetében nyilvánvalóan nem láthattuk előre, azonban a járvány kialakulása és elterjedése után kötött szerződések esetében erre már nem hivatkozhatunk.
Végül az is teljesen egyértelmű, hogy a koronavírust elkerülni vagy annak következményeit elhárítani jelenleg – hatékony ellenszer hiányában – még nem lehet.
2. Hogyan járjunk el a gyakorlatban?
Ha a koronavírusra, mint a szerződés teljesítését-gátló okra hivatkozunk annak érdekében, hogy a felelősség alól mentesüljünk, úgy a fentieken túl mindenképp meg kell vizsgálni magát a szerződést, hogy tartalmaz-e ún. vis maior rendelkezéseket.
A szerződés konkrét vis maior rendelkezéseinek hiányában az adott eset összes körülménye alapján kell vizsgálni, hogy hivatkozhatunk-e a koronavírusra a szerződésszegés alóli mentesüléshez? Ennek során fontos a szerződés tárgyát képező szolgáltatás illetve termék jellege, a teljesítés határideje, a szerződéssel érintett földrajzi környezet, és egyéb egyedi körülmények vizsgálata.
3. Kérdések a gyakorlatból
A probléma összetettségét jelzi például az alábbi eset: egy plázában lévő üzlethelyiség bérleti szerződése kötelezően előírja az üzlethelyiségek nyitvatartását, ugyanakkor a bérlő a forgalom csökkenése miatt és a saját munkavállalóinak védelmében is már bezárná az üzletét. Szerződést szeg-e azzal, ha bezárja az üzletet? Kell-e bérleti díjat fizetnie erre az időre? Hivatkozhatunk itt a Ptk. azon rendelkezésére, amely szerint arra az időre, amely alatt a bérlő a dolgot a saját érdekkörén kívül felmerült okból nem használhatja, bérleti díjat nem kellene fizetnie?
4. Működjünk együtt!
A jelenlegi járványügyi helyzetben kiemelten fontos, hogy eleget tegyünk a legfontosabb szerződéses kötelezettségünknek, a jóhiszemű és tisztességes együttműködésnek! A vis maior helyzet ellenére keressük a kompromisszumos megoldást a szerződő partnerünkkel együtt, mert csak közösen tudjuk enyhíteni a járványügyi helyzet gazdasági hatásait!
A fenti összefoglaló általános tájékoztatás, nem minősül egyedi ügyben adott jogi tanácsadásnak.
Amennyiben a vis maiorral kapcsolatos szerződéses kérdések értelmezéséhez, valamint a koronavírus miatti teljesítési nehézségek közepette megkötendő szerződések kapcsán további kérdése van, úgy az Alliott Group tag Fehér Legal & Tax Magyarországon és a világ további 70 országában készséggel áll szíves rendelkezésére.
